A mai nap egyik vezető híre (jobb híján), hogy az online piactereket vizsgálja az APEH. Az index cikke ehol. Mondjuk az eddigi 26 ellenőrzés nem tűnik olyan átfogónak, mint ahogy a hírekben szerepel, tekintve hogy csak az elmúlt órában, csak a vaterán 2.465 aukció indult.
Talán sokan nem tudják, a magánszemély az ingóság eladása utáni jövedelemből bizony (200ezer forint felett, ha eseti jelleggel történik) 25% -ot adózik, ha ugyanezt üzletszerűen végzi (tehát vállalkozás keretében) az adó 36%.
Nem csak magánszemélyekre, hanem a piactereken (is) megjelenő vállalkozásokra vadásznak (persze azokra, akik elfelejtenek számlát adni). Az aukciós piacterek ugyanis nem írnak elő számlaadási kötelezettséget, adózással kapcsolatban minden felelősség a felhasználókat terheli.
Sokan bírálják az aukciós portálokat, hogy nem hívták fel a felhasználók figyelmét az adóvonzatra, de jelenleg véleményem szerint teljesen általános gyakorlat, hogy adózási kérdésekben mindenkinek saját magának kell tájékozódnia. Ez valahol érthető is, hisz ahány adóalany annyi eset és megoldás, ahogy minden pofon mellé sem állítanak közlekedési rendőrt, az aukciózók mellé sem állíthat a Vatera egy-egy adószakértőt. Na meg nem fogja a saját üzletét rontani azzal, hogy 25% -os adókkal riogat…
Zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanez a helyzet minden létező apróhirdetési portálon, bolhapiacon, vagy bármilyen háznál történő értékesítés esetén.
Az ellenőrök próbavásárlásokat ejtenek. Vállalkozásoknál eléggé egyértelmű a helyzet, magánszemélyeknél viszont számomra egyenlőre nem világos a próbavásárlásos ellenőrzés mikéntje, de attól tartok, hogy éppen a sok értékeléssel rendelkező felhasználók lehetnek a célpontok, akiknél feltételezhető az üzletszerű tevékenység. Ez nem az a dolog, ami a legjobbat teszi a hazai aukciós kultúra fejlődésének, de a magyar élelmes. Majd regisztrálnak 5 nicket, minden 10 -dik aukció után újat, a nagy értékű termékek helyett leütik a 100 forintos kulcstartókat.
Vajon egy ilyen akció elveszi a magyarok kedvét az online aukciózástól?
Mennyiben lesz érezhető a forgalom csökkenése a Vaterán?
Frissítés:
Akkor egészen pontosan az Szja. törvény rendelkezései:
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
58. § (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.
Ingóság értékesítésébol származó adóköteles jövedelme magánszemélynek.
(2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
(4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.
(5) Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
(6) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
(7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.
(8) Nem alkalmazhatók az (1)-(7) bekezdés rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ekkor – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik.
(9) Nem alkalmazhatók az (1)-(7) bekezdés rendelkezései az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingó vagyontárgynak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét.
