Kicsit flusztráló, hogy az egyik cég egy rakat pénzt tol az AdWords -be, a másik rengeteg energiát öl a keresőoptimalizálásba, most meg mindegyiknél jobb helyre kerül egy jó csomó, aki semmit sem tett azon kívül, hogy szerepel mondjuk az aranyoldalakon, ahonnan (mások mellett)  átvették a céges adatokat.

Ugyancsak megkérdőjelezhető, hogy mennyiben nyújtanak minőségi felhasználói élményt ezek az adatlapok, szemben egy igényesen kialakított weboldallal.

Viszont mit lehet tenni? A találati lista a Google -é, azt csinál vele amit akar. Ha egyszer már csak Google szolgáltatások és AdWords lesznek az első oldalon, akkor se tiltakozhat senki.

Egyrészt tetszik, vagy nem, regisztrálni kell a saját céget a térképen, érdemes a telefonos megerősítést választani, így egy perc alatt kész van, míg a levelezőlapos kódra valószínűleg várni kell. Egyenlőre nem tudni mi alapján rangsorolja a cégeket a keresési eredményeknél, de ott kell lenni, így van esély a megjelenésre.

Másrészt a saját weboldallal egyre inkább érdemes törekedni a long tail jellegű kulcsszavakra, ezekre általában nem jelenik meg a térkép elefántnyi sziluettje, illetve az AdWords hirdetés is kevesebb, vagy nincs is.

Erősödik a verseny az optimalizálásban, egyre több AdWords hirdetés, egyre több Google szolgáltatás. Látogatókat szerezni a keresőből, az idő múlásával márpedig egyre nehezebb lesz.

Érdemes egy pillantást vetni a képre, ha például villanyszerelőt keresek Debrecenben, a  jelenlegi képernyőfelbontásommal alig jutott egy hangyányi hely az első képernyőnyi oldalon az organikus találatoknak.

Helyi vállalkozások központja

Sokaknak az a véleménye, hogy az első helyezett termék, cég, vagy szakember nem lehet a legjobb. Csak jól optimalizált, ennél fogva a nagy érdeklődés miatt túlságosan elfoglalt, vagy drága.

Nemrég egy ügyfelem (kereskedelmi tevékenység) panaszkodott, hogy igen nehezen talált rám, ugyan miért nem dolgozok rá egy kicsit jobban az online megjelenésre. Erre azt válaszoltam neki, hogy ha rám akar találni, elég csak a legjellemzőbb kulcsszót a keresőbe beírni és rögtön az első vagyok. A válaszon akkor igen meglepődtem: – Nos beírtam, viszont elvből soha nem kattintok az első helyezettre. Az mind csak optimalizált oldal. – Azóta hallottam már hasonló érveket pár helyen.

Persze féligazságra épül az egész feltételezés, hisz legtöbbször a második, harmadik helyezett, vagy akár a komplett első találati oldal szereplői mind optimalizálnak, eltérő sikerrel.

Talán igen, talán nem, mintha a Google maga is szeretné erősíteni a középmezőnyt és ezért döntött az egysoros webhelylinkes (mini authority) megjelenítés mellett az első helyezetten túl is. Azt hiszem a kereső sokkal inkább szeretne felkínálni egy étlapot – mondjuk az első tíz helyezett – amiből a látogató választhat, mint egy dobogót az első hárommal.

Hogy miért?

Jóri András adatvédelmi biztos aggodalmának adott hangot a Google utcaképekkel kapcsolatosan. Azt azért nem merte kijelenteni, hogy jogszerűtlen, csak megkérdőjelezte a jogszerűségét. Tipikus adatvédelmi biztosi állásfoglalás. A konkrét döntés felelősséggel jár, ha viszont aggodalmát fejezi ki valaki, akkor azt se lehet mondani rá, hogy megtiltotta, de azzal se lehet vádolni, hogy megengedné, meg azzal sem, hogy nem teszi a dolgát.

Elég frappánsra sikeredett a Google válasza, felfüggesztették a fényképezést. A Google biztosan nem fog beleroppanni, hogy itt Európa beteg szívében nem lesznek utcaképek. Vagyis lesznek biztosan, hírportálokon, blogokban, fotós weboldalaktól az iwiw -es képekig mindenütt,  (hogy a Norc -ot ne is említsem, ami gyakorlatilag a Google Street View kevésbé ismert konkurenciája) ahogy eddig is, maximum a Google Maps -ről fog hiányozni.

Ez van. Demokráciát akartunk, hát megkaptuk.

Azaz megkaptuk volna, ha a kötelező adatszolgáltatás is ilyen remekül működne, mondjuk a közpénzek elherdálásáról felhasználásáról.

A tárhely igénylésnél a coupon mezőbe kell beírni az alábbi kódok valamelyikét:

“hostgatorcoupon”, “jury”, “hgc25″

idézőjelek nélkül természetesen és a rendszer automatikusan levonja a kedvezményt.

Regisztrációhoz kattints ide.  (partnerlink)

Mennyi értelme van ötven hasonló, nem túl látogatott katalógusba beregisztrálni?

A válasz: attól függ.

Tegyük fel, hogy a T-Mobile holnap nyit egy webshopot és akciósan 15ezer forintért árulja a legújabb iphone -t. Valószínűleg nem lesz szükségük a katalóguslinkekre. Megírja az összes hírportál és vagy 500 blog , lesz link enélkül is, nagyobb jelentősége lesz az onsite optimalizálásnak.  A wordpress.org -ot sem szükséges katalógusokba regisztrálni, megteszi az 166millió link, aki akarja vegye fel maga a katalógusába, van az a szint ahol katalóguslinkekkel nem lehet semmit elérni.

Amikor viszont – elnézést, ha a példa talán morbid – a helyi sírköves vállalkozó weboldalát kellene optimalizálni, hamar beszűkülnek a lehetőségek. Megvannak a nagyobb katalógusok, a regionális aloldalaik is, természetes linkelésre nem nagyon lehet számítani, a konkurens oldalakkal nem igazán lehet partnerkedni,  bloggerek sem nagyon fogják a billentyűzetet koptatni a gránit tömbök gyönyörűségéről, bizony – ha az onsite dolgok rendben vannak – el fogja dönteni a sorrendet az a 100 katalóguslink.

A két véglet között aloldalak linkelésének lehet értelme, ha a főoldal a legfontosabb kulcsszavakra már egyenesben van.

Madarat tolláról, optimalizálót kalapjáról ismerik meg, eddig nem sikerült kiderítenem, hogy  mért pont arról..

A csoportosítás alapja, hogy a módszerek használói, a keresők által tett ajánlásokat milyen mértékig tartják magukra nézve kötelező érvényűnek.

A keresők ajánlásai persze nem törvények és nem is kötelezőek, de a drasztikus és nótórius szabályszegés elképzelhető, hogy az egyes keresőknél az indexből való ideiglenes vagy végleges törlést eredményezheti, hisz őket sem kötelezi semmi arra, hogy melyik oldalt jelenítsék meg a találati listákon.

Jöjjenek az árnyalatok:

Kalap nélküli (Background): A SEO szempontokat és a keresők létezését figyelmen kívül hagyó naiv weboldal tulajdonos. Oldalakat készít, vagy tartalmat szolgáltat és nem törődik a keresőkkel, vagy bízik benn, hogy azok felfedezik a weboldalát és eljuttatják majd az érdeklődő látogatókat hozzá. Egyáltalán nem ismeri a keresők működését.

Koromfekete (Dark inky black): Egyáltalán nem foglalkozik a keresők által támasztott szabályokkal, megpróbálja becsapni a keresőket, vele együtt a felhasználókat is. Elgépelt domain neveket regisztrálnak, űrlapok segítségével, mások nevében adatot gyűjtenek a felhasználókról, kémprogramokat telepítenek a felhasználók gépeire stb.

Szénfekete (Charcoal): Becsapja a keresőket azzal, hogy teljesen mást mutat a keresőrobotoknak mint a látogatóknak, de az oldala semmi illegálisat, nem tartalmaz, bár a felhasználók 99,9% -a nem az érdeklődésének megfelelő tartalmat fog találni az oldalán.

Sötét szürke (Dark gray): Az oldalai a tartalmat más oldalakról gyűjtik (lopják) össze véletlenszerűen, témaspecifikusan és automatizáltan. Így hoznak létre több ezer weboldalt, néha több millió aloldallal. Ezeknek az oldalaknak nincs saját tartalmuk, viszont hirdetéseket tartalmaznak, amelyekre a legtöbb látogató előbb utóbb rá fog kattintani.

Palaszürke (Slate gray): Oldalak ezreit, lapok millióit hozza létre, amelyek mind mind egy bizonyos oldalra hivatkoznak (linkek, frame, átirányítás), amely oldal vélhetően a látogatók érdeklődésének megfelel.

Szürke (Gray): Figyelembe veszi a keresők ajánlásait, minden dimenzióban felhasználja az összes eszközt, hogy a találati listákon előrébb kerüljön, linfarmokat hoz létre, automatizáltan duplikálja a tartalmat, a cél a látogatók számának maximalizálása, nem törődve azzal, hogy érdekeltek-e a weboldal tartalmával. Extenzív, de nem fertőz spamm -el más oldalakat, betartja a szabályokat.

Világos szürke (Light gray): Valódi, saját tartalommal rendelkező oldalakat hoz létre, olyan módon, hogy elsősorban a keresők igényeit elégítse ki, teletűzdeli a szöveget kulcsszavakkal, ezzel az emberek számára szinte élvezhetetlen tartalmat hoz létre.

Piszkosfehér (Off-white): Meggyőződik róla, hogy az oldala jól böngészhető, a keresők számára könnyedén indexálható. Átalakítja a struktúráját ha szükséges, odafigyel, hogy a hivatkozások emeljék a page rank értékeket. Nem hoz létre linkfarmokat, viszont a “szövetségesük” lesz, toplistákba regisztrálja az oldalát, linkcsere programokban vesz részt, hogy az oldalára mutatkozó hivatkozások szövegét ő alakíthassa ki.

Fehér (White): Elsősorban egy tartalmas oldalt hoz létre, ahol a keresőkből érkezők az érdeklődésüknek megfelelő tartalmat találnak. Meggyőződik arról, hogy az oldala könnyen beindexelhető, és az oldalon belüli címeket és hivatkozásokat kiemeléseket olyan formába önti, hogy azok utaljanak a tartalomra, kerüli a duplikációt, minden tekintetben elősegíti (pl. oldaltérképek), hogy a keresők megfelelő információkkal rendelkezzenek az oldalról, mindezt anélkül, hogy  a látogatók számára bármilyen negatívummal járna. Linképítésnél tematikus partnereket, katalógusokba manuálisan regisztrál.

Gyöngyház fehér (Luminescent pearly white): Úgy alkotja meg az oldalt, hogy az a releváns keresésekre jó helyen szerepeljen, az irreleváns kulcsszavakra viszont ne jelenjen meg.

Az alábbi cikk hasonló formában megjelent már egy korábbi írásomban, de most erősen elítélhető módon republikálom, mivel úgy gondolom nem lenne teljes ez a blog a seo módszertanok osztályozása nélkül.

Ingyenes szolgáltatásoknál az ilyesmi mindig benne van a pakliban. Valahol a felhasználási feltételek sorai között is.

Mondhatni nem paradicsomi állapot, amikor egy keserves munkával optimalizált honlap nem elérhető, csak mert a szolgáltatónál éppen valami elszállt, javít, ment, karbantart, telepít, helyreállít, de igazából mindegy is hogy miért. Aki nem akar magának felesleges gondot annak a döntés előtt alaposan tájékozódnia kell, hogy a problémás cégeket elkerülhesse.

Aranyszabály: Soha, de soha nem szabad az alapján dönteni, amit egy tárhelyszolgáltató magáról állít a saját weboldalán.

Ugyanis amit magukról állítanak az igen gyakran egyszerűen nem igaz.

Sajnos hatványozottan érvényes mindez a magyar piacon. Sem a szegényes funkcionalitású, sem a silány minőséget nyújtó szereplőket nem termelte még ki magából a hazai webhosting piac.

Kizárólag az alapján szabad tájékozódni, amit az ügyfelektől lehet megtudni, blogokon és fórumokon kötelező felkutatni és elolvasni a visszajelzéseket! Akár egy látogatott webmester fórumon is érdemes  témát indítani, kikérni a tapasztaltabbak véleményét, ők mit ajánlanak.

Érdemes tárhely választás előtt elolvasni olyan tartalmakat, mint a Webni.innen.hu fizetős tárhely szekciója, vagy a Weblabor.hu “Nekem megbízható tárhelyszolgáltató kell” című cikk hozzászólásai, a PC WORLD tárhelyszolgáltatókkal kapcsolatos fóruma, a hazai WordPress közösség fórumának a hostig kérdésekkel foglalkozó szekcióját és minden fellelhető forrást ahol még hasonló jellegű – jó eséllyel hiteles – információkat lehet nyerni. Sok bosszankodás elkerülhető az előzetes tájékozódással.

Még ezt is fenntartással kell kezelni, mert amelyik hosting cégről 50-50% -ban írnak jót és rosszat, az valójában pocsék szolgáltatást nyújt.

Miből adódik az 50% -nyi pozitív visszajelzés?

Azt kérem a cég marketingese (vagy tulajdonosa) írkálja, illetve azok az ügyfelek akik olyan weboldalakat helyeznek el, amit napi szinte háromnál több ember nem látogat. Ők azért lehetnek ennyire elégedettek, mert aki a szolgáltatást nem használja, vagy nem használja ki, nos az ő számukra a leggazdaságosabb szolgáltatni.

A dolog úgy működik, hogy miközben megy a marketing a korlátlan adatforgalomról és a 99.9% -os rendelkezésre állásról,  azokat a felhasználókat akik valóban szeretnék kihasználni amiért fizettek kivágják mint a rohadt almát. Értem ezalatt, hogy letiltják a weboldal elérhetőségét, aztán az ügyfél úgyis szerződést bont, (ha nem akkor majd a szolgáltató)  legfeljebb visszafizetik a tárhely díját, csak menjen el máshová.

Ez az ügyfélnek mérhetetlen bosszúságot, rossz esetben költségeket és bevételkiesést jelent, míg a hosting cég egyszerűen “csak” egy ügyfél havi díját veszíti el. Persze ez az eshetőség mindig szerepel a webhosting szerződés szövegezésében, senkinek nem lehet egy szava sem.

A legjobb fogalom erre a viselkedésre: inkorrekt üzleti magatartás. Ennek ellenére ez a modell létezik és sikeresen működik.

Amikor már túl nagy az elégedetlen felhasználók száma, sok cég nem a fejlesztést választja, inkább új domain alatt, más néven kezd el szolgáltatni, erre szintén érdemes odafigyelni. Nagy gáz, amikor kiderül, hogy ugyanahhoz a szolgáltatóhoz költözne valaki, akivel épp az elégtelen szolgáltatás miatt bont szerződést. Sokan meglepődnének, ha tudnák mennyi klón webhosting szolgáltató van a fenti megfontolásból.

Szintén érdemes elkerülni a tárhely viszonteladókat, semmi haszon nincs belőle, ha még egy piaci – néha technikai – szereplő közbeékelődik.

Akiket szívesen ajánlok – és egy fillért sem kapok érte, hogy ide leírom – magyar viszonylatban a Mediacenter, nem is sok negatív kritikát lehet hallani felőlük, magam is jó ideig gyarapítottam az elégedett ügyfeleik táborát.

Persze van új a lap alatt, a Hostgatornál például $7.95 -be belefér a cPanel, a Fantastico, a 0-24h online help, a máshol regisztrált domain nevek használata, aldomainek, ftp kapcsolatok, adatbázisok, email címek, átirányítások teljes körűen adminisztrálhatóak önállóan, gyakorlatilag a szerver konfiguráción kívül minden beállítható. Ennek az oldalnak is ők szolgáltatják a tárhelyet.

Miért nem tanácsolom az ingyenes tárhelyszolgáltatókat és mi lehet olyan eset amikor indokolt lehet egy ilyen szolgáltatást igénybe venni?

Pro és kontra.

Ingyen tárhely hátulütők:

• Általában csak feltételes ingyenességről beszélhetünk, az ingyenesség feltétele legtöbbször az, hogy a szolgáltató nála regisztrált tárhelyeken létrehozott oldalakra a saját hirdetéseit helyezi el.
• Még rosszabb a helyzet, ha a hirdetések keretes szerkezetben a felső frame -ben vannak elhelyezve, ez a megoldás – amellett, hogy rég elavult technika – egyáltalán nem keresőbarát. Ilyen szolgáltatást üzemeltet például az atw.hu.
• Amikor a saját konkurenciánk jelenik meg a hirdetésekben – jól célzott hirdetéssel – a mi weboldalunkon az már több mint kellemetlen.
• Ha nem jelenít meg semmilyen hirdetést az ingyenes szolgáltató, az nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem fog. Igen jó példa az extra.hu, ahol az (magyar viszonylatban) egyik legjobb ingyenes tárhelyet kínálták teljesen reklámmentesen, később megjelentek a kis piktogrammok az oldalak sarkában, jelenleg pedig popup ablakban nyitja meg az általa promotált Docler videómegosztót és senkinek egy szava sem lehet mindez ellen, lévén a szolgáltatás ingyenes.
• Ahol a tárhelyhez nem lehet saját domain-t használni, problémák esetén a költözés a későbbiekben nehézkesen fog menni.
• Valahol a hat kilométer hosszú felhasználási feltételek – amit természetesen minden regisztráló elolvas és értelmez – negyedik kilométerénél mindig szerepel egy olyan kitétel, hogy a szolgáltató nem felel a szolgáltatás leállásából, nem megfelelő működéséből, vagy teljes megszűnéséből eredő károkért. Ez érthető is, hisz ingyenes szolgáltatás ellenében nem várhatunk garanciát, viszont egy néhány napos leállás könnyen okozhat olyan veszteséget – pl. potenciális leendő üzleti partner elvesztése (meg nem szerzése) -, ami messze nagyobb mértékű, mint egy fizetett webhosting szolgáltatás éves költsége.
• Csökkentett funkcionalitás. Általában rengeteg olyan funkció ami egy fizetett webhosting szolgáltatásnál ma már természetes, az ingyenes szolgátatóknál nem elérhető és nem is kérhető. (email címek, aldomain, egyedi hibaoldal, választható php verzió, .htaccess használata, alacsony webmail kvóták, stb.)
• Mivel a szolgáltatás ingyenes, rengetegen használják, ezek a szerverek gyakran túlterheltek. Erre a nemzetközi weben népszerű 000webhost.com lenne a legjobb példa, jelenleg úgy tudom teljesen reklámmentes, a cPanel és Fantastico (hazánkban még fizetett tárhelyeken se nagyon van!) sok webmester dolgát megkönnyítené, de a leállások gyakoriak és a sebesség sem az igazi, náluk az ingyen tárhely ajánlat a fizetett webhosting promocióját szolgálja.
• Sok linktárba és katalógusoldalra nem vesznek fel ingyen tárhelyen elhelyezett lapokat.
• Nehezebb linkcsere-partnerséget szervezni.
• Nem mindenki vesz komolyan egy céget, amelyik ingyenes tárhelyen működteti a weboldalát.
• A fizetett tárhelyen a szolgáltató számonkérhető. (Ez megér egy külön cikkeket, hogy mivel trükközik a hazai tárhelyszolgáltatók silányabb fele, írni is fogok róla.)

Azt hiszem a fentiek alapján érthető, hogy én személy szerint – és valószínűleg sokan mások is – nem vállalnám fel egy ingyen tárhelyen működő weboldal optimalizálását, erre gondoltam amikor a homokra való vár építését említettem. Ha valaki optimalizálásra költ, nem érdemes kockáztatni az eredményeket a tárhelyen megspórolható néhány ezer forint megtakarítása végett.

Ingyen tárhely lehetséges előnyök:

• Nincs költség
• Gyakorlásra, hobbioldalnak, gyerekeknek kiváló.
• A fő domain (pl. extra.hu) ereje átadódik az aldomainekre is, így könnyebben kiépül a bizalom keresők részéről, ez némileg segíthet az indulásban.
• Különösen igaz a könnyebb indulás az ingyenes blogszolgáltatóknál, de a későbbi válás még több problémával járhat.
• Egy erős – normális szolgáltatónál regisztrált – blog (esetleg szatelit oldal) kiváló támogatás lehet a promotálni kívánt oldal támogatásának.

A jól megírt szöveg rengeteg értékes kulcsszót tartalmazhat, amelyek különböző szóösszetételekben szerepelhetnek, mindemellett a látogatók számára is értékes olvasmányt jelenthet, míg a szövegbe csempészett keresőszavaknak a szövegkörnyezet ad értéket.

Gyakori probléma, főleg offline üzletágakban érdekelt cégek weboldalainál, hogy a végletekig egyszerű weboldalon a cégnéven, elérhetőségeken és a cég legtöbbször unalmas történetén kívül nem adnak meg érdemi információkat.

Persze nem túl informatív megoldás a felhasználóknak sem, de a keresők számára pláne nem ideális megoldás.

Hogy a céges bemutatkozó oldalaknál maradjunk, sosem szabad elhinni, hogy nincs mit írni egy vállalkozásról.

A tevékenység bemutatása, a cégnél alkalmazott eljárások, anyagok, minőségi jellemzők, munkafolyamatok leírása, referenciamunkák bemutatása, vállalási feltételek kifejtése, termékjellemzők megadása, ilyen volt – ilyen lett összevetések és a sorban az utolsó utániként akár a cég története is szerepelhet.

A legjobb megoldás, ha a fentiek mellett valaki a cégnél rendszeresen publikál a weboldalon. Értékeli a piaci helyzetet, bemutatja az új eljárásokat, ismerteti az előnyöket-hátrányokat, közzéteszi az akciókat, bemutatja az új kollégákat, esettanulmányokat ír, egy szimpla blogrendszeren keresztül válaszol a látogatók által feltett kérdésekre, egy országos méretű szakmai fórum indításával akár átütő sikereket is el lehet érni.

Ezek lesznek azok a dolgok, amiért érdemes lesz látogatni egy cég weboldalát, keresőoptimalizáláson innen és túl.